Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.
Talán egy tanév megy végig a film során. Lassan indul mint a könyv (amit nem mellesleg olvastam megnézés előtt). Illetve a filmet angolul néztem végig így az idézetek is angolul lesznek.
Szerintem a film valahol egy Szeptember és egy December-Január között megy végbe. Viszonylag hamar az iskola körbe mutatása után feltűnik Keating. Illetve ezután az ő óráit látjuk leggyakrabban.
Nagyon tetszett Neilnek és Todd-nak az összemelegedése, ahogy lassan közelebb kerülnek egymáshoz. Kedvenc jelenetem velük amúgy a repülő írókészlet. Todd is ahogy az órák egyre előrébb mennek úgy ő is egyre jobban kinyílik, jobban is kapcsolódik a többiekhez. Végül Todd is az egyetlen aki nem enged a nyomásnak és nem írja alá a nyilatkozatot. Szeintem a végén amikor Todd feláll Keating is érzi hogy sikerrel járt egy kicsit Toddal kapcsolatban. Főleg hogy Todd kezdeményazi az egészet a többiek pedik követik bár az árulónk ülve marad.
Neil rátalál arra amit ő igazán kíván csinálni. Színész akar lenni, de az apja nem látja az értelmét Neil szenvedélyében. Számára az egész egy felesleges agymenésnek tűnik és sehogy sem meggyőzhető. Emiatt Neil úgy látja, hogy úgy teheti azt amit szeretne ha megkerüli apját. Abból amit a filmben mutatnak róla ott teljesen értem, hogy Neil miért nem próbál mégcsak akár beszélni vele erről.
Egy másik szál amire fókuszál a film az Knox elsőre reménytelennek tűnő szerelmi szála. Mivel Knox úgy szeret bele egy lányba, hogy neki már van egy párja (aki leginkább csak izomagyúként van jellemezve). Szerintem igazán aranyos ahogy Knox próbálkozik, verseket ír neki, elmegy hozzá.. Illetve ugyan még ha többször azt is állítja Chris, hogy nem is ismeri mégis mindig megvédi Chet elől szegény flótásunkat.
"We don't read and write poetry because it's cute. We read and write poetry because we are members of the human race. and the human race is filled with passion, and medicine, law, business, engineering these are noble pursuits and necesarry to sustain life. But poetry, beauty, romance, love, these are what we stay alive for."
"I stand upon my desk to remind myself that we must constantly look at things in a different way. [...] Just when you think you know something, you have to look at it in an another way. Even though it may seem silly or wrong you must try. When you read don't just consider what the author thinks, consider what you think.
Boys, you must strive to find your own voice. Because the longer you wait to begin, the less likely you are to find it at all.
Thoreau said, "Most men lead lives of quiet desperation."
Don't be resigned to that. Break out. Don't just walk off the edge like lemmings, look around you. Dare to strike out and find new ground. "
"I don't mind that your poem had a simple theme. The most beautiful poetry can be about simple things like a cat, or a flower, or rain. You see, poetry can come from anything with the stuff of revelation in it. Just don't let your poems be ordinary."
"Truth, like a blanket
That always leaves your feet cold.
You can push it, stretch it,
it'll never be enough.
You kick at it, beat it,
it'll never cover any of us.
From the moment we enter crying
to the moment we leave dying,
it'll just cover your face
as you wail and cry and scream."
"Now, we all have a great need for acceptance. But you must trust, that your beliefs are unique, your own. Even though others may think them odd or unpopular.
Even though the herd may go:
"That's baa-d."
Robert Frost said,
"Two roads diverged in a wood, and I, I took the one less travelled by, and that has made all the difference."
- Todd, I think you're underestimating the value of this desk set. I mean, who would want a football, or a baseball, or...?
-Or a car?
- Or a car, if they could have a desk set as wonderful as this one? I mean, if I were ever going to buy a desk set twice, I would probably buy this one both times. In fact, its shape is...
- It's rather aerodynamic, isn't it? I can feel it. This desk set wants to fly.
- The world's first unmanned flying desk set.
- Oh, my. Well, I wouldn't worry. You'll get another one next year.
- Isn't there an easier way?
-No.
- I'm trapped.
-No, you're not..
- "Élvezd amit a perc ad" - erre az érzésre a latin kifejezés így hangzik: carpe diem. Kitudja, mit jelent ez a kifejezés?
- Carpe diem - Ragadd meg a napot!
- [...] Vajon miért írta ezt a költő?
- Mert sietős volt a dolga!
- Nem, szó se volt róla! Hanem mert kukaceledel vagyunk fiúk - harsogta Keating. - Mert csak meglehetősen korlátozott számú tavaszt, nyarat és őszt érünk meg. Alig hihető, de egy napon egyszer csak már nem is lélegzünk, kihülünk, meghalunk.
- Vajon a legtöbben nem vártak-e túl sokáig, amikor már késő lett, hogy szemernyit is megvalósítsanak abból, amire képesek voltak? Hajszolták a mindenható bálványt, a pénzt, a sikert... s nem árulták így el az álmaikat? Ezeknek az uraknak a többsége ma alulról szagolja az ibolyát! De ha még közelebb lépnek, fiúk, hallhatják a suttogásukat. [...]
- Carpe diem Ragadd meg a napot! Csinálj valami rendkívülit az életedből!
- Ez harc fiúk! - kiátotta. - Ez küzdelem! Válaszútra kerültek. Vagy alávetik megukat az akademikus hoi polloi nyomásának, és a tőkén sz árad el a szőlőszem, vagy győzedelmeskedik az egyéniség!
"Kimentem a vadonba mert tudatosan akartam élni.
Maradéktalanul kiakartam szívni az élet velejét.
Felszámolni mindazt ami nem volt élet
Hogy ne a halálom Óráján döbbenjek rá: nem éltem.
- Ezennel a szenvedélyes kisérletezők Charlie Dalton-barlangjává nyílvánitom eme helyet. - közölte széles mosollyal. - Legközelebb csakis az én engedélyemmel léphet be ide bárki.
- Bocs, Charlie! - vettete ellen Pitts - Ez társasági tulajdon voltaképpen..
- Voltaképpen! De én találtam meg, és most bejelentem rá az igényemet. Carpe cavem! Fiúk, ragadjuk meg a barlangot!